Aki értő szemekkel jár-kel a világban, annak nem kerülhette el a figyelmét az egyre jobban elharapódzó, újfajta szörnyűség: a toalett-bűnözés.

A rémes tettek elkövetőit, akik a különböző nyilvános helyeket saját szennyes szándékaiktól vezérelve látogatják, szerencsére könnyű felismerni. Ők azok, akik határozottan, gátlástalanul benyomulnak a helyiségbe, de nem vásárolnak, nem fogyasztanak semmit - ahogyan azt egy jóérzésű ember tenné -, hanem sietős léptekkel sunyin átosonnak a termen, el a székek és asztalok között, és közben nem néznek se jobbra, se balra, se becsületes embertársaik szemébe. Csak mennek alattomosan előre, be egyenesen a legkisebb helyiségbe.

És ott! Igen ott, elkövetik az évezred egyik legmocskosabb, legundorítóbb bűnét: nemtelen ürülékükkel összepiszkolják a tisztaság fehérségével csillogó porcelán csészeeszközöket A fogyasztói társadalom legnagyszerűbb emlékműveit, amelyek a termékek egyre növekvő mértékű fogyasztásának szentségét imádó emberiség nagyszerű összetartozását jelképezik!

Szerencsére a fertő eme egyre gyakoribb megnyilvánulását már mások is észrevették, és még időben megkezdték a nemes harcot e mocskos bűn megfékezése érdekében. No, persze nem úgy, ahogyan azt a balga argentin népek tették, nem! Akik - attól a nevetségesen felnagyított jelentőségű ténytől vezérelve, hogy Buenos Aires utcáin nincs elég nyilvános illemhely -, nem hogy tiltják, de egyenesen kötelezővé teszik az éttermek, kávéházak, sörözők számára, hogy utcáról betévedő embertársaikat a legkisebb helyiségbe ingyen és bérmentve bebocsássák! Úgy, hogy - istenem, leírni is borzasztó! - még fogyasztaniuk sem kell!

Az emberi fejlődés legfőbb értékét, a fogyasztás szentségét tagadó bűnpatkányok ellen ez a nevetséges megoldás nyilvánvalóan nem a legmegfelelőbb bánásmód.

De nem is kell félnünk, drága embertársaim! A magyar ember minden más nép fiánál leleményesebb! Így aztán meg is találtuk a bűnt totálisan elsöprő végső megoldást! Mert végre megjelentek a gyorséttermekben, a benzinkutaknál és a gyalázatos tettek elkövetőinek leggyakrabb előfordulási helyein a toalett-bűnözés terminátorai: a kulcsos emberek! Azok a bátor és rettenthetetlen harcosok, akik életük és bérük kockáztatásával csak azokat engedik a testnedvek szabályozását magasztosító templomok fehéren csillogó szentélyeibe, akik nyugtával tudják igazolni az emberiség szent, fogyasztó közösségéhez való tartozásukat! Vagyis akik dolguk végezte előtt vásárolnak, vásárolnak és ismét csak: vásárolnak!

És ez így van jól, drága embertársaim! Ezúton is felhívok mindenkit: közösítsük ki mindazokat, akik tagadják a fogyasztás szentségét, az emberiség előrevivő motorjának isteni eredetét! Azokat, akik rothadó nedveikkel erjesztik szét együvé tartozásunk nemes érzését! Zavarjuk őket ki az utcára, ki a sötét utcasarkok és aluljárók sűrű homályába! Végezzék el dolgukat ott, és érezzék is mindjárt orrukban saját bűzűk undorító felhőjét!

A fehér csillogás illatosan bódító szentsége csak nekünk, tiszta, becsületes és rendes fogyasztóknak jár! Mert mi nyugtával dicsérjük a napot.