KacorKirály

A címben foglalt kérdés közismerten megoldhatatlan paradoxon, melyet viccesen szoktunk emlegetni baráti társaságban. Hiszen ha azt válaszoljuk, hogy a tyúk volt előbb, akkor magától értetődő a kérdés: és miből lett a tyúk? Természetesen tojásból. Amit viszont nyilván tyúk tojt… és így tovább.

Hiánypótló tanulmányunkban megkíséreljük bebizonyítani, hogy a tudomány módszereivel erre a paradox kérdésre is megtalálható a válasz.

Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a kérdés megfogalmazása tudományos szempontból kissé pontatlan. Rendszertani szempontból ugyanis a tyúk kifejezés egyrészt egy állatfajt jelöl, másrészt viszont tyúknak nevezzük több madárfajnak (így a tyúk fajának is) a nőstény egyedeit, vagyis tojóit. A kérdés megválaszolása szempontjából látszólag lényegtelen momentumról van szó (hiszen mindegy, hogy fácánról, fogolyról vagy ezek nőstény egyedeiről beszélünk), tudományos igényű tanulmányunkban nem mehetünk el szótlanul e pontatlanság mellett. A tárgyszerűeség kedvéért ezért leszögezzük, hogy jelen tanulmányunkban a tyúkra, mint fajra gondolunk. Hasonlóan pongyola a tojás kifejezés használata, ezért tisztázni kívánjuk, hogy a továbbiakban értelemszerűen a tyúk, mint faj tojásáról beszélünk, hiszen a kérdésfeltevésnek csak ebben az összefüggésben van létjogosultsága.

Mint minden tudományos vizsgálatnál, ezúttal is fel kell készülni arra, hogy a kérdésre esetleg nem is létezik adekvát válasz. Esetünkben például fennállhat a lehetőség, hogy mind a tyúk, mind a tojás öröktől fogva létezik. Ebben az esetben természetesen nem is beszélhetnénk kezdetekről. Ezt a feltételezést azonban kénytelenek vagyunk elvetni. Tanulmányunkban a tudomány jelenlegi álláspontjával azonosulunk, midőn bizonyosságként fogadjuk el az élet földi keletkezéséről szóló eredményeket. Még ebben az esetben is szembetalálkozhatunk azzal a feltételezéssel (pontosabban hittel), hogy az élet a Mindenható teremtésének következménye, ám mivel ez a terület nem tartozik illetékességünk körébe, ezzel a lehetőséggel itt nem foglalkozunk. Hasonlóképpen nem tárgyaljuk esetleges földön kívüli lények közbeavatkozásának eshetőségeit sem.

Vizsgálatainkat mindazonáltal - a fenti kitételek mellett - arra a hipotézisre alapozzuk, mely szerint a címben megfogalmazott kérdésre létezik egyértelmű megoldás.

Ez elképzelhető persze olyképpen is, hogy az első igazi tyúk nem tojásból kelt életre, hanem más módon, például elevenszüléssel. Ebben az esetben feltétlenül a tyúk volt előbb. E megoldás elfogadásához azonban feltételezni kellene egy váratlanul bekövetkező rendellenességet (mutációt), amely után a tyúk már nem elődeihez hasonlóan (elevenszüléssel), hanem ”normális” módon, tojásokat költve szaporodott és szaporodik ma is tovább.

Éppen ezért ez a felvetés nem több egy tudományos alaposságot kielégítő gondolatkísérletnél. A címben szereplő kérdés ugyanis már paradox megfogalmazásában is sugallja a tojás-tyúk-tojás rendszerelemek állandó ismétlődését, vagyis a természetes szaporodási lánc végtelen folyamatosságát.

Elfogadva azt, hogy a kérdésre nem a mutáció kínálta „varázslat” segítségével kívánjuk megtalálni a választ, logikai úton kell rájönnünk, hogy a tojás-tyúk-tojás folyamat állandósulása előtt léteznie kellett egy olyan állapotnak, amelyben vagy a tojás, vagy a tyúk nem felelt meg teljesen a fajra jellemző ismérveknek.

Mit is értünk ez alatt?

Vegyük példának az embert (annak ellenére, hogy az emberi faj kialakulása sem teljesen tisztázott). Az emberi faj létrejötte előtt az ősember még nem rendelkezett mindazon ismérvek teljes összességével, amelyek az emberre (és csakis az emberre) voltak jellemzők. Tehát nem volt még teljesen ember. Nagyon hasonlított ugyan hozzá, de mégsem volt az. Ám átalakulása, fejlődése során (egy történelmileg pontosan meg nem határozható pillanatban) mégis kialakult belőle az ember.

Miért ne lehetett volna ez így a tyúkkal is? Továbbmenve: az előbb felvázoltak fényében hogyan történhetett volna másképp?

A fejlődés törvényeit követve kellett lennie egy olyan rendszertani kategóriába besorolható elődnek (nevezzük őstyúknak), amely valamiért (értelmetlen boncolgatni, hogy pontosan miért) nem volt még tyúk igazán. Ám az őstyúk egyik tojásából kikelt egyed már maradéktalanul mutatta mindazon a tulajdonságokat, amelyeket a tyúkra vonatkoztatva ma is jellemzőnek tartunk, és amelyek alapján a tyúk minden kétséget kizáróan megkülönböztethető bármely más állatfajtól.

Ettől a pillanattól kezdve már nem az a kérdés, hogy a tyúk volt-e előbb vagy a tojás, hanem hogy tyúktojásnak tekinthető-e az, amelyet őstyúk tojt ugyan, ám mégis tyúk kelt ki belőle!

Az eredeti paradoxont máris átalakítottuk egy másik, sokkal egyszerűbben megfogalmazható és könnyebben elemezhető kérdéssé, amely magát a tyúktojást teszi a vizsgálat tárgyává.

A tyúktojás meghatározására kétféle definíció adódik.

Az egyik lehetséges megfontolás szerint tyúktojás az, amelyet tyúk hozott létre. Logikus gondolat, amely a teremtőt, a szülőt helyezi előtérbe. Ennek a logikának mentén kétséget kizáróan a tyúk volt előbb. Az a tyúk, amely egy őstyúktojásból (és az elmondottak értelmében nem tyúktojásból) kelt ki.

Másik megközelítésben tyúktojásnak az nevezhető, amelyből tyúk született. Hiszen a tojás és a tyúk nem egymástól független egyedek, éppen ellenkezőleg. Azonosak egymással. Márpedig ha ez így van, és a tojásból tyúk bújik elő, akkor a tojásnak is tyúktojásnak kellett lennie. Eszerint a tojás keletkezett előbb.

Mintha semmivel sem kerültünk volna közelebb a kérdés megoldásához. A dilemma eldöntésének nehézsége azonban csak látszólagos. Úgy véljük ugyanis, hogy a második értelmezés mellett megdönthetetlennek tűnő érvek sorakoznak fel.

Először is: a tojás genetikai állománya hajszálpontosan megegyezik a belőle kikelő egyedével. Egyforma DNS-molekulákból épül fel a tojás és a tyúk. A tojásban és az őstyúkban viszont más-más gének vannak. Hiszen a tojásban nem csak az őstyúk (az anya) örökítő anyagai találhatók meg, hanem az őskakas (az apa) génjei is jelen vannak (éppen úgy, mint a tojásból kikelő tyúkban)! Miért is hívnánk akkor éppen őstyúktojásnak?

Emberi analógiát keresve gondoljunk a terhes anyára. Az anya méhében fejlődő magzat nem más, mint a tojás. A szülőcsatornából előbújó gyermek a tojásból kikelő tyúk. Pusztán csak a jobb megértés kedvéért játsszunk el egy szörnyű gondolattal: ha az anya méhéből netán egy sárkány bújna elő, hogyan ítélnénk meg a magzatot? Azt mondanánk, hogy amíg az anya méhében van, addig ember, s csak születése után minősítenénk sárkánynak? Nyilván nem. A tojást sem ítélhetjük meg másként. Ha tyúk kel ki belőle, akkor tyúktojásról kell beszélnünk. Ezzel pedig már ki is mondtuk a címben feltett kérdésre a választ.

Összegzés:

Álláspontunk nyilván nem tekinthető megdönthetetlen bizonyítékokkal alátámasztott, minden kétséget kizáró megoldásnak a tyúk és a tojás problémakörében. Ám ha tudományos hipotézis felállításával azt feltételezzük, hogy a címben feltett kérdésre egyáltalán létezik egyértelmű és pozitív válasz, akkor az indirekt következtetés módszerét követve nem juthatunk más eredményre, minthogy a tojás létezésének elsőbbségét fogadjuk el a tyúkkal szemben.

Vagyis: a tojás volt előbb, és nem a tyúk!

Mi volt előbb: a tojás vagy a tyúk?