Napjainkban a tizedik születésnapjára készülő Ciceró Kiadó teszi a legtöbbet az igényes gyermek- és ifjúsági irodalom megjelentetése érdekében. A Klasszikusok fiataloknak sorozat szebbnél szebb kötetei mellett a kiadó időnként azt is megengedi magának, hogy kísérletezzen, felfedezzen egy-egy új meseírót. Így bukkantak az agrármérnök Tarcsai Szabó Tiborra, aki saját fiai szórakoztatására találta ki azokat a meséket, amelyeket végül a kiadó szerkesztői rendeztek kötetbe.

Tarcsai Szabó Tibor a mesei hagyományok tiszteletben tartásával tesz kísérletet a mese műfajának megújítására. Teszi ezt olyan mesterek nyomán, mint a kortárs gyerekirodalom legnevesebb képviselője, Lázár Ervin, aki nemcsak új mesenyelvet teremtett, hanem feledhetetlen mesealakokat is. Tarcsai Szabó Tibor furcsa nevű szerzetei - többek között Pamuhihőke, Sámsemék, Pöntyöröszi Nyoszó, Teringette Pukladár - legalább olyan szerethető lények, mint Mikkamakka, Vacskamati és Maminti.

Az összevetés a nagy előddel azért is kézenfekvő, mert a neveken túl Tarcsai Szabó Tibor a mesék helyszínét is a Négyszögletű Kerek Erdő (no és persze a Százholdas Pagony) mintájára választotta ki: az ő hősei az Össze-Visza Erdő lakói. Tudható, hogy az ilyen mesebeli helyeken az összetartozás, a szolidaritás és a másság szeretetteljes elfogadása a legfőbb érték, s így történik ez Tarcsai Szabó meséiben is.

Ebben a mesei világban a hősöknek nincs más dolguk, mint hogy mindig csináljanak, kitaláljanak valamit. Ezeknek az "értelmetlenül értelmes" cselekedeteknek tulajdonképpen egy céljuk van: szerethetőbbé tenni a világot, elfogadtatni a másságot, rálátni mindarra, ami máshogy is működtethető.

Tarcsai Szabó Tibor igazi mesélő, aki más szemmel tud nézni a körülötte élőkre, és olyan apró titkokat fedez fel, amilyeneket más észre sem vesz. A könnyed történetmondás mellett nagy gondot fordít a nyelvi tisztaságra is. Meséit átszövik a nagy nyelvi leleménnyel alkotott szójátékok, valamint az eredeti jelentésükből kiemelt és új jelentéssel felruházott szavak. Így öltenek testet a micsergek, a szoborkányok és a halandzsárok, így lesz az esernyőből esernyőmadár, a repülőgép és a helikopter keverékéből Repülőkopter.

Az író humorral és bölcsességgel átszőtt meséi élvezetesek, mulatságosak, izgalmasak, kielégítik a gyerekek kíváncsiságát és élni tanítanak, vagyis maradéktalanul megfelelnek a "jó mese" kritériumainak.

Boldizsár Ildikó - Élet és Irodalom, 2000. november 10.