|
|
Fabula a sintérről, aki belehalt a töpörtyűs nénibe
Kerecske remekeg az etyeken,
kegyvesztett kecskék kies hona e táj.
Suttyogva kancog a sintérek eresze,
s a pára szára már a fára libben,
s kucorogva tovaszáll.
Pipacsok papucsa!
Te kapusa a pöttyös éjnek!
Elfeledett élete a nyuszogó sintérnek!
Fincogd el hát puccos kappan,
kancorodott töpörtyűi
meddig felelnek ó, még a szélnek?
De jaj! A sintér nagy falatban
pereme a sárga fűnek!
A néni lassan belekappant,
s eltette őt töpörtyűnek.
|
|
|
