Elektronikus könyv és nevelés
(www.tanszertar.hu)

Ifjúsági irodalom

Az elvarázsolt város

Mióta Mici Mackó belépett az ifjúsági világirodalomba, szinte kötelező hagyomány lett, hogy térkép vezesse be a mesekönyvet vagy az ifjúsági regényt. Térkép, amely hitelesen elkalauzol a fantázia birodalmában. Rokonszenves ötlet a térkép, az írói csaláshoz kell némi olvasói ámítás!

Nincs ez másképp Tarcsai Szabó legújabb, immár negyedik meseregényében sem. Az elvarázsolt város – a Micsoda város! folytatása, azonosak a két regény szereplői, a helyszínek, még a mesevilág figurái is ugyanazok. A történet is ott kezdődik, ahol amaz végződik, de hát ez természetes. Már a könyv borítóját megszemlélve értesülünk Mesélnek város hollétéről (mielőtt elvarázsolták), Talánháza közelségéről és a Varangyos hegy szörnyűségéről. De megleljük a térképen Mágiarakást és Króma házát is (ami természetesen krokodilmadarat jelent, ha valaki nem tudná). A legörömtelibb azonban, hogy hamar ráakadunk a bimbambuszok rétjére, bár ekkor még nem tudjuk, hogy ők lesznek a könyv legaranyosabb szereplői.

Rettenetes veszedelem leselkedik Mesélnek városára, egy fondorlatos lelkületű bábjátékos szemelte ki áldozatául a várost és lakóit. Előbb a hangjukat csalja ki belőlük és zárja be varázsdobozába, aztán az egész várost hirtelen törpékké majd papiros figurákká változtatja és beletereli egy közönséges fadobozba. Mivel azonban a bábjátékosnak varázsereje van, ezért képes a bábokat a maga kénye-kedve szerint mozgatni, sőt még a cirkuszban is föllép ezzel a valóban nem mindennapi mutatvánnyal. A városka és lakói megmentésére azonban megmozdul az ellentábor, amelyet (mint annyiszor) tisztaszívű ügyetlenek és valódi hatalmasságok alkotnak. Van cselszövés és ellencselszövés, álcázás és ellen-álcázás, de végül is győz az igazság, a városból ismét város lesz, a bábokból lakók, a bábjátékos pedig mehet Isten hírivel! Nem jobb és nem rosszabb történet ez a meseregények legtöbbjénél, elemei is kellő mértékben hasonlítanak és kellő mértékben különböznek amazokétól.

Mi teszi sajátosan Tarcsai Szabó-féle regénnyé Az elvarázsolt várost? Mi sejteti, hogy közép-európai, jelesül magyar meseregényt lapozgat a fiatal vagy még fiatalabb korú olvasó? A varázslatot nem is annyira a mesés lények feltűnése és ügyködése jelenti, ezek alig különböznek más országok és más mesekönyvek világától. A nevek azonban összetéveszthetetlenül magyaros hangzásúak, beszélő nevek, sőt időnként harsogva nevetők-megnevettetőek, vagy ügyefogyottan motyogó nevek: Lábalóga Szilveszter, Hakinyiti Becsuki, Lustapusta Zörömböröm meg a többiek. Évtizedes hagyománya a magyar meseirodalomnak ez a figuraformázás, a nevekkel jellemzés, a gyermekvilág szavainak átcsempészése a mesevalóságba, hogy enyhítse a gyermekolvasó félelmét, hogy mosolyra fakassza a hitelt számon kérő kritikust. Ötletes névalak a Baltazár és Jobbtazár páros, az Irgaburga (aki, ugyebár, az irgumburgum nőnemű alakja), meg a kedves bimbambuszok, akik a harangszót és a nádszálat ötvözik nevükben.
tovább