"Tarkaságok ezek a könyvek, akár a borítók, és átszövi mindegyiket a leleményes humor. Jók a történetek, barátainkká válnak a derekas illetők, szurkolunk a gonoszak ellen - s nekem nem szabad ismertetnem a regény-forma elbeszélésfüzér egyetlen csattanóját sem. Van ilyen, sok!"

Tandori Dezső  



"A Pamuhihőke és Sámsemék remek könyv. Érdekes. Csodálatos. Lenyűgöző. De miért ne lehetne emellett valami más is? Nem nagyon, csak egy kicsit. Mint amilyen különbség van a Hamupipőke és a Pamuhihőke között."

Szegő András  


Az író humorral és bölcsességgel átszőtt meséi élvezetesek, mulatságosak, izgalmasak, alkalmasak arra, hogy felébresszék a gyerekek kíváncsiságát és fejlesszék intellektusát, vagyis maradéktalanul megfelelnek a "jó mese" kritériumainak.

Boldizsár Ildikó  

Öné lett rajz Könyvek Mesék Abszurdok Feldolgozások Ezt írták Galéria

Micsoda város!

Színes illusztráció: Kalmár István
Ciceró Kiadó, 2003.
Tartalomjegyzék:
  • Kardoszjánosz és az átok
  • Lókaliptusz
  • Lustapusta Zörömböröm szomorú
  • Cérnakő és az idegen
  • Magányosok Klubja
  • Lustapusta Zörömböröm fél
  • Varázsposta
  • Kardoszjánosz és a Szélkirály
  • Az üzenőtábla
  • Lustapusta Zörömböröm boldog
  • Torzasztó Kalambár
  • A Városi Tanács
  • Kardoszjánosz és az öröklét
  • Mesélnek városnak különös lakói vannak: Kelemon, a kissé szédült tudatú művész, Lustapusta Zörömböröm, akit senki sem szeret a városban, és barátja, Kardoszjánosz, akit mindenki szeret, Cérnakő, a tudálékos boltos, Halljakend, a Városi Tanács legfőbb hivatalnoka és még sokan mások... A szereplők különleges figurák, ugyanakkor sokban hasonlítanak mindannyiunkra: erényeik és hibáik vannak, szeretetreméltóak és esendőek. Fantasztikus és meghökkentő kalandjaiknak színhelye Mesélnek város és környéke, ahol mindig történik valamilyen különleges, kacagtató vagy szívszorító esemény. (Cicero Kiadó)

    A Városi Tanács
    - részlet a könyvből -

    Bizony, nem könnyű egy olyan nagy várost igazgatni, mint Mesélnek. Hiszen annyi, de annyi gondja-baja van az embereknek nap mint nap, amiket aztán a város Legfőbb Hivatalának kell orvosolnia. Szegény Halljakendnek fő is a feje sokszor, miként osszon igazságot a perpatvarok során, hogyan teremtsen rendet a rendbontók között. Persze, ezt a nagy felelősséget nem lehet mind egyedül Halljakend vállára rakni. Talán bele is rokkanna szegény. Szükség van hát egy nagy tudású, okos emberekből álló testületre, hogy megfontolt, bölcs döntéseivel segítse a szorgos Halljakend mindennapi munkáját. Természetesen Mesélneken is van egy ilyen intézmény: a Városi Tanács. A Legfőbb Hivatal büszke épületében minden héten összegyűlnek a kiváló városatyák, hogy Halljakend feltárja előttük a fojtogató gondok sokaságát, melyekre csakis e nagyérdemű társaság segítségével lehet megoldást találni. Úgy, ahogyan az a legutóbbi ülésen is történt.
    - Kedves barátaim! - kezdte Halljakend. - Sebeszter barátunk eljött hozzánk, hogy egy olyan problémáról számoljon be nekünk, melynek megoldásához az Önök segítségére van szükség!
    A tanácstagok komor képpel bólogattak, hogy bizony-bizony, a mi párját ritkító szakértelmünk nélkül a gondokkal itt nem is lehetne mit kezdeni. Szerencsére itt vagyunk! Majd mi elboronáljuk a boronálatlant, kisöpörjük a söpörni valót, és úgy kivágjuk innen a sok gondot, hogy ihaj! Kezét-lábát töri mindegyik, csak próbáljanak meg itt fennforogni! A teremben lévők elszánt arcáról csak úgy sütött a tenni akarás.
    - Városunkban ugyanis lépten-nyomon belebotlunk egy bizonyos sajnálatos körülménybe - folytatta Halljakend.      tovább...